Könnyű kis zongoradallam szűrődik át a szomszédból.
Hideg falhoz dől egy meghajlott fehér gerinc.
Feketén csillogó kerek asztalon két fehér csészében gőzölög a kávé.
Törökülésben egy fekete test előre hajol.
Hirtelen vett levegő, megnyílnak az ajkak, majd némán, lemondóan
összezáródnak.
Az egyik szempár lecsukódik, mosolyra kész ránc jelenik meg a színtelen
ajkak körül.
Frissen mosott haj illata a levegőben.
A másik szempár a párás ablakon legördülő cseppeket követi.
Puha ágyterítőbe fúródnak a ritmusra emelkedő ujjpercek.
Fehér kéz simul lassan végig az előregörbülő fekete alak hátán, majd
rövidéletű sóhaj hallatszik.
Megdől a görcsös test, fehér ölbe borul. Feloldódik.
Nyakráncban eltűnik a finomka nyaklánc.
A zongorajáték lassan elhalkul.
|
|  | | | További cikkek | | | MA |  |
| TEGNAP | |
| TEGNAPELŐTT | | | |
2 megjegyzés:
Büszkén bemutatom blogod első bejegyzésének első hozzászólását! :)
Egyébként még a bejegyzés tartalma is tetszik ;)
Megjegyzem, most nem használok rövidítéseket. Csak itt, csak most, csak Neked, csak úgy.
Megjegyzés küldése